A szlovákiai város, Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Nevének előtagja a Rima folyó melletti fekvésére utal.
Római katolikus plébániatemploma a 18. század közepén épült barokk stílusban. Szép falfestményei vannak. Mellette áll a város első világháborús emlékműve. Rimaszombat első temploma a 11. században a város főterén épült, ezt később gótikus stílusban átalakították. A reformációt követően előbb az evangélikus, majd 1594-től a református gyülekezet használta egészen 1771-ig. Ekkor a királyi bíróság a katolikusoknak ítélte. Mivel ez a templom már nagyon rossz állapotban volt, elbontották, és Mária Terézia támogatásával új templomot építettek, késő barokk stílusban, és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték 1792-ben. A tamásfalvi harangtorony a hagyomány szerint már a 16. században is állt, 1945 után restaurálták.
Huszárlaktanya - Gömöri Múzeum
A Gömöri Múzeum épülete 1850-ben huszárkaszárnyának épült, majd iskola, 1882-től pedig Fábry János alapításával múzeum lett. Az épület Miksa Ferenc építész alkotása, aki a Rimaszombat városában található számos középítmény tervezője.
Rimaszombati Farkas-kastély
Az eredetileg kései barokk építésű, klasszicista stílusban átalakított, ma pedig eklektikus megjelenésű kastély téglalap alaprajzú, földszintes építmény. Az épületet az eredeti kontúrját őrző, szép manzárd tető fedi. A központi épülettömbhöz délkeleten nyolcszögű torony kapcsolódik. Az épületet tulajdonosa, Farkas Ábrahám a két világháború között, elkártyázta. Az ekkor magántulajdonba került kastély 1945 után állami tulajdonba került.