fbpx
Ősvilági pompeii

Ipolytarnóc

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természet-védelmi Terület világhírű őslénytani lelőhely Ipolytarnócon. Ősvilági Pompeii-nek is nevezik, hiszen egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés őrizte meg az itt ma látható ősmaradványokat. A terület tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el, és 1944 óta védett hely. Az 510 hektáros park a geoturizmus kedvelt célpontja.

Ipolytarnóci ősmaradványok

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területen közel 20 millió éves időutazás várja a látogatókat. A kiválóan akadálymentesített, kerekesszékkel és babakocsival is könnyedén bejárható, 800 m hosszú körsétán az ipolytarnóci terület legfontosabb ősmaradványai tárulnak a látogató elé. Így láthatunk cápafogakat, kövesedett fákat, levéllenyomatokat és ősállatok lábnyomait. Megszemlélhetjük a legújabb, folyamatban levő feltárásokat, amelyek belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi.
A világszínvonalú kiállítás a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai – és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig háromdimenziós kivetítésben elevenednek meg a látogatók előtt.

Cápafogas homokkő

A Paratethys partszegélyi területén, 23 millió évvel ezelőtt rakódott le az a homokkőréteg, mely az időszámítás elején, a geológiai tanösvény kezdetén üdvözli a látogatókat. Ezek a rétegek a jellegzetes zöld színüket a glaukonit ásvány magas koncentrációjának, mely meghaladja az 5%-ot. Ennek köszönhetően a partszegély környékén kialakult a „cápafogas réteg”, melynek közegeben a cápák fogain kívül delfinek, tengeri tehenek és krokodilok csontjai is találhatók. Eddig 25 különböző cápafaj maradványait sikerült azonosítani az összemosódott, rétegekben halmozódott maradványok között.

Ősállatok lábnyomai

A területen megtalálható a lábnyomos homokkő, amely körülbelül 2000 négyzetkilométeren terül el és 11 gerinces állatfaj körülbelül 3000 lábnyomát őrzi meg. Ezen lábnyomok között megtalálhatók az ősorrszarvúk, őzek, szarvasfélék, ragadozók, madarak és egyéb nyomok is, melyeket a megkövült iszap tartalmaz.

Kőbe zárt fák

A világ legnagyobb ismert kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak oldalán fedezték fel. A fa hatalmas, körülbelül 8 méter kerületű és majdnem 100 méter hosszú. A fatörzs megkövesedését vulkanikus rétegekből kioldódó kovasav okozta, ami átitatta a fát. A terület tudományos kutatását 1836-ban Kubinyi Ferenc kezdeményezte.

Levéllenyomatok

A lábnyomos területen megtalálható növényi maradványok is. Több mint 15 ezer levéllenyomat található a területen, melyeket főként páfrányok, pálmafélék, babér, magnólia, platánfélék és hatalmas, kiemelkedő fenyők alkotnak, és ezen növényzet volt jellemző a régi trópusi-szubtrópusi esőerdőkre.

A vulkáni katasztrófa

A vulkáni katasztrófa megőrizte az állat- és növényvilágot ezen a területen. A riolittufából származó kovasavas oldatok átitatták a alsóbb rétegeket, így rögzítve a lábnyomokat a homokkőben és a kövesedett fatörzseket. A vulkáni anyag kormeghatározása alapján ezek a lábnyomok mintegy 17 millió évesek.

Ipolytarnóci tanösvények

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén számos tematikus tanösvény várja a látogatókat. Ezek közé tartozik a Kőzetparki Ösvény, a Biológiai Tanösvény, a Kőszikla Ösvény és a Geológiai Tanösvény.
A Kőzetparki Ösvény a földtörténeti múlt emlékeit mutatja be, hossza 700 méter. Az ösvény segíti a tájékozódást, hiszen a 2 millió éves időskálán elhelyezett tanúkövek feliratai és a kőzetminták segítik az érdeklődőket a múlt megismerésében.
A Biológiai Tanösvény a terület élővilágát ismerteti, két vagy négy kilométeres hosszúságú erdei ösvényeken. Itt a látogatók lehetőséget kapnak a természeti környezet megismerésére és az élőlények megfigyelésére.
A 4 kilométer hosszú Kőszikla Ösvényen a látogatók vízmosásokat, tanyaromokat, kőzetkibúvásokat és felhagyott kőbányákat tekinthetnek meg, így betekintést nyerhetnek a terület geológiai múltjába.
A Geológiai Tanösvényen pedig az ősmaradványok közül kiemelkednek a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és ősállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince részletesen mutatja be, lehetőséget adva az érdeklődőknek a geológiai felfedezésre és az ősi maradványok tanulmányozására.

impresszum  |   adatvédelmi irányelvek

Zöld Sziget Menedék 2023.