Mátraverebély
A település a Zagyva völgyében fekszik, a Mátra és a Cserhát között, négy települési szomszédjával: északkeleti irányban Bátonyterenye, kelet felől Bátonyterenye, délkeleti irányból Tar, dél felől Tar, nyugat felől Sámsonháza, északnyugat felől pedig Márkháza. Ezenkívül a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark része.
A város jelentős történelmi épülete a Mátraverebélyi Lourdes-templom, amely a 19. század végén épült. Az épület impozáns külsővel és belső térrel rendelkezik, és sok zarándok érkezik ide évente.
Mátraverebély fontos kulturális és vallási központ a régióban, és a település életében számos hagyomány és esemény szerepel. A városi élet mellett a természet közelsége is vonzóvá teszi a Mátraverebély iránt érdeklődők számára.
Szentkút Nemzeti Kegyhely
A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely egy Mária-kegyhely Mátraverebély település területén. Ez a katolikus búcsújáróhelyet a ferences rend vezeti, és a Váci egyházmegye része. A hely 2015-ben megújult, és most egy szabadtéri misézőhelyet, zarándokházat és a Szent László-forrás vadregényes parkját kínálja a magyar és külföldi zarándokoknak.
A kegyhely egy erdővel övezett területen fekszik, egy völgy torkolatában, amely öt területi egységre van felosztva.
A legnagyobb területet felölelő rész egy olyan tisztásra nyílik, melyet minden oldalról emelkedő hegyek vesznek körül, olyan katlanszerű kialakítású. Ezen a tisztáson található a kutat, és a tisztás másik oldalán lépcsők vezetnek egy mesterséges barlangfülkéhez, amit a látogatók megtekinthetnek.
A Szentkúti Nagyboldogasszony-templom a kegytemplom, amelyet a basilica minor rangja illet meg.
A Ferences rendház a kegyhely területén található, valamint előtte található egy gyóntatóudvar.
A völgyben elhelyezkedik a Szent László-forrás és annak környezete, valamint a Szent László-szakadék és a kálvária.
Ezt a kegyhelyet mai formájában az Almásy család építtette, amiről egy falon található felirat is tanúskodik.
A legenda úgy tartja, Szent László 1091-ben a kunok ellen harcolva vizet fakasztott a mai Mátraverebély területén. Szent László harc közben egy völgybe került, ahol az ellenség körbevette őt. A király egy szakadékot ugratott át, és amikor a ló patája a földre ért, hirtelen víz kezdett szivárogni a talajból. Szent László bárdjával kiszélesítette a lyukat, és egy forrás tört elő belőle.
Egy 1714-es feljegyzés szerint egy néma kisfiú, aki víz után kutatott, lemaradt apjától. Ekkor a Szűzanya megjelent neki, és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz fakadt. A kisfiú szomját oltotta ebből a vízből, majd apját is megtalálta, és megszólalt, így meggyógyult némaságából. Ennek emlékére nevezték el a helyet Szentkútnak, és ezt a területet szentnek nyilvánították.
1700-ban az aranykereszt ragyogott fel a víz felszínén, és XI. Kelemen pápa hivatalosan kivizsgálta az eseményeket, valamint az azóta történt gyógyulásokat, elfogadva azok valódiságát. 1701-ben a Boldogságos Szűz Mária megjelent a hívők ezreinek, a trónján ülve, és a kis Jézust a karjaiban tartva. Ezek az események Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzéseiben is megtalálhatók.