fbpx
Várak földjén

Nógrádi várak

Csongrád mellett Nógrád az a megyénk, ami a szláv grad szó révén a nevében hordozza a várakat. Amíg azonban Csongrádban már nyoma sincs a névadó Cerni grad-nak, azaz Fekete várnak, Nógrádban megvannak a Novi grad (Újvár) romjai és ezen felül is van még számos komoly erőssség a megyében. A Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség „Nógrádi vártúrák” füzetében 16 nógrádi várról olvashatunk ismertetést, és ha mindegyiket végiglátogatjuk, jutalmat kaphatunk. Melyek ezek?

Hollókő vára

Hollókő ideális kirándulási célpont akár családosoknak is. Ez az egyetlen magyar falu, amely a UNESCO világörökség listáján szerepel, és így világszerte híres. A 17-18. században kialakított palóc falu a népi építészet és a 20. századot megelőző falusi élet rendkívüli példája, amelyet eredeti állapotában sikerült megőrizni.
Érdemes felfedezni a Hollókő fölé magasodó, komor és sötét várromot is. A Szár-hegyen magasodó várrom története egészen a 13. századig nyúlik vissza, de legendája szerint az ördög és egy boszorkány alkotása, akik egy gyönyörű lányt megmentettek Kacsics András karmaiból úgy, hogy kőről kőre hollók segítségével építették a várat erre a hegyre.
A vár a történelem során többször gazdát cserélt, tulajdonosa volt Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás és a husziták vezére, Giskra is. A vidéken magyarok és törökök is harcoltak érte, de I. Lipót uralkodása idején, 1711-ben a Szatmári béke következtében leromboltatták. A romvárat részben helyreállították, és 1996 óta látogatható, 30 éves felújítási munkák után. A dombtetőre keskeny út vezet az ófaluból, amely kellemes sétával elérhető. A külső várudvaron, amelyet egykor csak felvonóhídon lehetett megközelíteni, sok kincskeresőt vonzott a sziklába vájt ciszterna, ahol állítólag Csák Máté és a törökök is sok kincset rejtettek el. A vár vastag, hűvös falai között látogatható a vár első urának és családjának emlékkiállítása, egy fegyverterem, ahol 11-16. századi fegyvereket láthatunk, valamint egy meghitt várkápolna.
De talán a leglenyűgözőbb élmény a toronyból nyíló kilátás, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk a Cserhát dombjaival és a falu bájos látványával.

Nógrád vára

A híres nógrádi vár magasodik a Börzsöny mélyén fekvő táj felett. Ezt a kővárat a 11. században építették, és ezáltal ma hazánk legősibb, szabálytalan alaprajzú kővárává vált. A Börzsönyben, az Ipoly folyó által körülvett területen fekvő Nógrád község elnevezését is a vártól kapta, amely egy magas fennsíkon emelkedik ki a környező vidékből.
A birtokot évszázadokon keresztül királyi kezekben tartották, de később Árpád-házi IV. (Kun) László ajándékozta a Váci egyházmegyének. A belsővár sarkában, mély szárazárokkal körülvéve, épült fel, és a 15. század második felében Báthory Miklós váci püspök által emeltett épületek csonka maradványai ma is láthatók. Ebben az időszakban épült meg a nagy, három emelet magas öregtorony is. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett Jacobus Tragurinus, a dalmáciai építőmester reneszánsz díszítéssel ellátott palotaszárnyat is épített, felszerelve minden kényelmi berendezéssel. Hunyadi Mátyás király udvari építésze, Giovanni Dalmata is dolgozott a munkálatokon. Az 1483-as dátummal ellátott Báthory-címer, melyet a belsővár feltöltött árkában találtak, az építkezések végét jelzi, és sárkányos, farkasfog díszítéssel büszkélkedik.
A külsővár védelmét eleinte ágyúrondellák biztosították, majd a 17. századtól óolasz típusú bástyák. Az erődítés 1544-ben a közeledő törökök elől elhagyatottan maradt, és csak körülbelül ötven évvel később sikerült visszafoglalni. Az Oszmán Birodalom csapatai ismét megszállták 1663 őszén, miután a királyi zsoldosoknak 27 napos ostrom után fel kellett adniuk a várat. Az 1685-ös évben egy nyári vihar során villám csapott a belsővár magas öregtoronyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. A hatalmas detonáció teljesen megsemmisítette a belsővárat, ami gyakorlatilag elveszítette katonai jelentőségét.
1997-ben a várat részben helyreállították, így egy különleges látnivalóként tekinthető meg, és gyönyörű panorámát nyújt a környező vidékre.

Salgó vára

A Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építették valamikor a tatárjárás után a várat. Sajnos, nem kerülte el a törökök ostromát. Erről kapunk egy érdekes mondatot, mely szerint 1554 őszén egy reggel a várat lakói egy hatalmas ágyú sziluettjét vették észre a szomszédos hegytetőn. Hamarosan egy török követ is érkezett, aki bejelentette, hogy ha nem adják meg magukat önként, Kara Hamza bég a gigantikus fegyverrel elpusztítja a várat. A várat ekkor hagyták el az ellenségnek, hiszen ellenállásuknak nem lett volna értelme. Később, a törökök távozása után fedezték fel, hogy az „ágyú” valójában csak egy nagy fatörzs volt, amit kerekekre raktak.
1593-ban sikerült csak kiűzni a törököket, de ekkorra már az épület súlyosan megsérült, és stratégiai jelentőségét is elvesztette. Pusztulását a Habsburg várrombolás tetézte, amikor a közeli Boszorkányhegyről ágyúzták szét 1593-ban. Annak ellenére, hogy az épület állapota igen leromlott, még meglepően jó állapotban van. Ma már csak a megmaradt torony látható a várból.

Drégely vára

Drégely vára a Börzsöny északi részén, egy 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcs tetején található, megegyező távolságra fekszik Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől, körülvéve a zöldellő hegyeket.
Az épületet eredetileg a Hontpázmány nemzetség építtette IV. Béla király rendelkezésére. A várat 1311-ben Csák Máté és seregei elfoglalták, és tíz évig tartották, amíg a király tulajdonjogot szerzett rajta. Később Zsigmond király elzálogosította, de 1438-ban visszavásárolta a király. Ezután az esztergomi érsek tulajdonába került, aki, Pálóczy György, megerősítette és kibővítette a várat, és nyári vadászkastéllyá is használta.
A várat különösen fontossá tette a török betörések korszaka, amikor Szondy Györgyöt nevezték ki várkapitánynak. 1552. július 6-án Ali budai pasa több mint tízezer emberrel megérkezett a várhoz és körülvette azt. A török ultimátumot adott, de Szondy nem hajolt meg előtte, aminek eredményeként a törökök pár nap alatt lerombolták a várat. Július 9-én Mártont, a nagyoroszi papot küldte az újabb ultimátummal, de Szondy továbbra sem fogadta el a kapitulációt. Ahelyett, hogy engedett volna, Szondy két apródját, Libárdyt és Sebestyént, két török fogollyal együtt elküldte a pasa táborába, hogy megmentse életüket és neveljen belőlük derék vitézeket. Cserébe két magas rangú török hadifoglyot adott. A végső ostrom előtt Szondy felgyújtotta az értékeket, majd hősies küzdelemben életét áldozva védelmezte a várat az óriási túlerőben lévő török csapatokkal szemben. Az összes várvédő életét vesztette, de a pasa tisztelte Szondy bátorságát, és díszes temetést rendezett a várkapitánynak, majd sírja felett kopjafát állított.
A lerombolt Drégelyvárat a törökök többé nem használták, inkább a faluban építettek maguknak egy erős palánkvárat, aminek a falu is a nevét adta: Drégelypalánk.
A várat kizárólag gyalogosan lehet megközelíteni, több jól járható turistaút vezet oda. A legalkalmasabb megközelítés Drégelypalánk vagy Nagyoroszi felől indul.

Somoskő vára

A Somoskői vár Magyarország és Szlovákia határán emelkedik, 526 méteres magasságban. A vár közvetlenül Somoskő falu, amely korábban önálló község volt, de most Salgótarján településrésze, határain túl, Szlovákia területén fekszik. A vár története a 13. század végére vezethető vissza, amikor a Kacsics nemzetség építette. A várat később több tulajdonosváltás is érintette, beleértve a Széchenyi családot és a Losonczy családot is.
1554-ben a törökök elfoglalták a környező várakat, de Somoskő több mint húsz évnyi kitartó védekezés után visszahódította a területet. Ekkor Losonczy István özvegye élt itt két lányával, és a fiatal költő, Balassi Bálint is találkozott a családdal. Szerelme azonban viszonzatlan maradt, és versekben fejezte ki csalódását, melyek a Júlia-versek néven ismertek.
A 16. század végén Somoskő vára ismét a keresztények kezére került, de a Rákóczi-szabadságharc idején elvesztette stratégiai fontosságát. A vár mai külsejét 1970-ben kapta.
Érdemes megjegyezni, hogy bár a környék Magyarországhoz tartozik, a vár bejáratához érve már Szlovákia területén vagyunk. A vár környékén barangolva lenyűgöző bazaltorgonákat is megtekinthetünk, melyeket a bejárat melletti lejtős úton néhány perces séta után érhetünk el. Továbbá érdemes felkeresni a vár alatt álló Petőfi kunyhót.

impresszum  |   adatvédelmi irányelvek

Zöld Sziget Menedék 2023.